A jazz-nak köszönhetően több országban is lehetőségem volt fellépni, a franciaországi Jazz Vocal Ensemble azonban egy egészen különleges, kivételes lehetőség volt, és nagyon sokat jelent számomra. Elmesélem, hogy miért.

Mi az Eurovocal?

Az European Jazz Vocal Ensemble, saját megfogalmazásuk szerint az európai művészek találkozópontja, megalkotója pedig a 2 francia énekesből álló Eurovocal formáció. Gyakorlatilag ez egy alkalmi énekkar, itthoni viszonylatban a Cotton Club Singers-hez tudnám hasonlítani. A tagok többsége évente cserélődik, és Európa legkülönbözőbb országaiból érkezik a festői szépségű francia alpok lábaihoz, Les Mées-be. Fantasztikus, hogy más és más országokból érkező művészek, akik tulajdonképpen idegenek egymás számára, egy közös célért dolgoznak, ami nem más, mint a művészet felélénkítése, a jazz üzenetének átadása az újragondolt klasszikusokon keresztül. A közös munka itt kiemelten fontos, hiszen minden tagnak nagyon nagy szerepe illetve felelőssége van abban, hogy jól sikerüljön a show.
Elképesztő, hogy pár évvel ezelőtt Magyarországot képviselve, én is részese lehettem ennek a csapatnak.

De hogy kerültem én oda?

Egyik nap az egyetemen figyeltem fel a kiírásra, és azt gondoltam “miért ne jelentkeznék?”, így hát megpróbáltam. Ezt követően hetek teltek el, mire megérkezett a válasz, ekkorra már kicsit le is tettem róla, ezért hatalmas öröm volt már önmagában az is, hogy az Eurovocal képviselői eljönnek Magyarországra azért, mert kíváncsiak rám.
A meghallgatás egy igazi próbatétel volt számomra, különösen az a része, amikor egy kávézóban a megbeszélésünk közepén kellett énekelnem, akár egy spontán, rögtönzött koncert. 🙂
Próbára tették a hangomat, különböző műfajú és szólamú dalokkal, sőt később a saját zenekarom próbájára is elkísértek. Végül elárulták, “átmentem a vizsgán” és szeretnék, ha az Eurovocal tagja lennék Franciaországban.

Éjjel nappal jazz…

Nem túlzás a cím…az Eurovocal 6 tagjának ugyanis 2 héten keresztül gyakorlatilag összezárva kellett megtanulnia a dalokat (ráadásul nem kottából, hanem hangzóanyagból, ami szintén nehezítő faktor volt), illetve ami talán még fontosabb, összeszokott harmonikus csapatot alkotnia.
Nos, ez nem volt egyszerű, mindamellett, hogy imádom és az életem a jazz, nagyon nehéz különböző országból, más kultúrából érkezett (francia, osztrák, ukrán, amerikai, izraeli) emberekkel együttműködni, csapatot alkotni, ilyen rövid időn belül. Ahhoz, hogy összeszokjunk, igyekeztünk megmutatni egymásnak a saját országunk zenei kultúráját, én ehhez egy Kodály népdalt választottam, amit imádtak a többiek. 🙂 A koncerten is adtunk elő népdalokat a klasszikus jazz slágerek mellett – nagy sikerrel.

Magabiztosság és alázat

Nehéz lenne néhány sorban összefoglalni mindazt, amit az Eurovocal adott nekem, hatalmas sikerélmény volt számomra. A legbüszkébb talán arra vagyok, hogy megtanultam angolul énekelni úgy, hogy a közönségem nem feltétlenül tudja, hogy nem az angol az anyanyelvem (kivéve persze ha ismernek 🙂 ).
Szakmai alázat nélkül semmi nem megy, ezt már korábban megtanultam, viszont eddig sehol nem láttam erre ennyire érzékletes példát: ahol a művészek rakják össze a színpadot a saját koncertjükhöz, azt hiszem ott van igazán mit tanulnia minden énekesnek. Az alázat mellett az igazi dívás, nőies színpadi megjelenés is olyan dolog, amit csak igazán nagy művészektől, testközelből lehet megtanulni. Remélem sikerült. 🙂
Nagy megpróbáltatás volt ez az időszak szakmailag és emberileg is, de bármikor újra belevágnék! És mivel a végeredmény fantasztikus lett, a közönség és a szervezők is elégedettek… elképzelhető, hogy visszatérő tagja leszek az Eurovocal csapatának.